A várandósság és a szülővé válás lehet ez izgalmas örömökkel teli időszak, azonban ez nem jelenti azt, hogy nincsenek meg a nehézségei. Óriási testi és lelki változásokon megyünk keresztül. Ezt az időszakot a pszichológiai normatív krízisként írja le.
Két életszakasz között mindig krízis alakul ki, ezt az élet természetes velejárójának tekinthetjük. Ilyenkor a korábbi megküzdései mechanizmusaink nem bizonyulnak elegendőnek. Újakat kell kialakítanunk és amíg ez meg nem történik komoly érzelmi hullámvölgyeket élhetünk meg.
Több ilyen normatív krízis is van egy ember életében, amihez talán könnyebb visszanyúlnunk az a tinédzser kor. Visszaemlékezhetünk, hogy mennyire biztosan voltunk abban, hogy értjük, hogyan működik a világ, de mostmár tudjuk, hogy fogalmunk sem volt.
Az anyasággal és a szülővé válással kapcsolatban az is nehezítheti ennek az időszaknak a gördülékenységét, hogy azt gondoljuk, hogy az anyaság egy adottság, amiben vagy jó valaki vagy nem.
Fontos, hogy türelmesek legyünk magunkkal, hiszen egy nyelvnek a tanulásánal sem várjuk el, hogy 6 hét után többszörösen összetett mondatokban folyékonyan kommunikáljunk. Az anyaságban is hagynunk kell magunkat kísérletezni, hiszen egyik gyermek gondozásához sincs használati utasítás, ez a könyv a kapcsolatunkban íródik.
